Bakos Erika: Naplemente
2017.05.09 14:09
Bakos Erika: Naplemente
Nap fénye rajtam, mint tűzselyem tóga,
lágy rítussal ébreszt alvó Oriont,
pazar látvány sokszínű szivárványt bont,
irgalmat ad lenyugvó alkony-óra.
Felhők mögött lapul csillagok fénye,
mint esők után a fakó képű Hold,
pisla lángja megbúvó árnyakat old,
sodor messze, mulandóság örvénye.
Horizont alatt megfáradt Nap pihen,
színekre terített sötét árnyakat,
emberek lelkébe hitet, nyugalmat.
Lassan éj borul lent a láthatárra,
magába zárva a világ fényeit,
még alszik a Föld, letörli könnyeit.
Keresés
Még több vers -> Nevetve sírós, sírva nevetős Facebook:
www.facebook.com/Nevetve-s%C3%ADr%C3%B3s-s%C3%ADrva-nevet%C5%91s-513079348739267/
A
Á
B
B. Radó Lili: Esti dal
C
Cs
D
Donkó László Édesanyám
E
É
F
G
Gy
H
I, Í
K
L
M
N
O,Ó
Ö,Ő
P
Paszternák Éva: Ezüstfonál
Petőfi Sándor: A gólya
P.K.: Fekete rózsa
P.K.: Táncol az élet....
Pósa Lajos: Orgonavirág
R
Radnóti Miklós: Himnusz a békéről
Radnóti Miklós: Két karodban
Rajki Miklós: Látni
Reményik Sándor: Szivárvány
Reviczky Gyula: Virágok
S
Sz
Szabó Lőrinc: Idillek az Ipoly körül 42 Fehér liliomszál
T
Ty
V
Váci Mihály: Eső a homokra
W
Z
Zs