Bornemissza Endre: Kötődések

Bornemissza Endre: Kötődések

Én nem tudom, hogy ki mihez kötődik.

Kötődésekkel van teli az élet.

Kötődések nélkül élni nem lehet.

Kötődünk egy szóhoz, egy baráthoz,

egy marasztaló, szíves kézfogáshoz,

egy udvarhoz, egy tornáchoz, egy házhoz,

egy terméskőhöz, egy öreg akáchoz.

Holdas estékhez, rekkenő nyarakhoz,

mézét csurgató szilvához, barackhoz,

egy zörgő magvú nagy csíkosalmához,

meg egy hanghoz, a hang bársonyához.

"Vigyázz magadra" féltő búcsúzáshoz,

az iskolához, az ott szerzett jusshoz,

egy életen át hű barátfiúhoz,

a gyermekkorhoz, a hangos ifjúsághoz.

Kötődni sok kis kudarchoz, sikerhez,

későn jötthöz, vagy a sihederhez,

kötődni gyászhoz, könnyhöz és örömhöz,

az oljágat küldő vízözönhöz.

Hazához, múlthoz,jelenhez, jövőhöz,

a kövek  közül kiperdült időhöz,

akármihez, de kötődni, kötődni,

a kötődésekbe beleszövődni,

s a titoktartó rejtőző talányhoz,

kötődni élethez, halálhoz.