Fülöp Beáta: Várni rád…
2017.07.08 18:21
Fülöp Beáta: Várni rád...
Fázik a csönd, vele reszket a félhomály. Hideg, nyirkos novemberi délután. Nyikorgó villamos sikolya hasítja ketté a ködöt a jeges váltók fölött. Csizmám talpa is odafagy, reszket az aszfalt is a lábnyomom alatt.
Várok rád…
S a percek óráknak tűnnek. De addig is, képzeletem melegedni hív, s a kandallód tüzénél képzelem magunkat. Érzem simogató érintésed, lüktető szívverésed,
mely nemsokára együtt dobban enyémmel.
S egyszer csak a tejfehér ködből messziről felsejlik sziluetted.
Végre!
Olvad a jég… már nem fázom!
Várva várt melegség költözik szívembe, hogy egyre közelgő alakodat látom.
Keresés
Még több vers -> Nevetve sírós, sírva nevetős Facebook:
www.facebook.com/Nevetve-s%C3%ADr%C3%B3s-s%C3%ADrva-nevet%C5%91s-513079348739267/
A
Á
B
B. Radó Lili: Esti dal
C
Cs
D
Donkó László Édesanyám
E
É
F
G
Gy
H
I, Í
K
L
M
N
O,Ó
Ö,Ő
P
Paszternák Éva: Ezüstfonál
Petőfi Sándor: A gólya
P.K.: Fekete rózsa
P.K.: Táncol az élet....
Pósa Lajos: Orgonavirág
R
Radnóti Miklós: Himnusz a békéről
Radnóti Miklós: Két karodban
Rajki Miklós: Látni
Reményik Sándor: Szivárvány
Reviczky Gyula: Virágok
S
Sz
Szabó Lőrinc: Idillek az Ipoly körül 42 Fehér liliomszál
T
Ty
V
Váci Mihály: Eső a homokra
W
Z
Zs