Komjáthy Jenő: Szirén
2017.05.08 16:09
Komjáthy Jenő: Szirén
Lányarca és halteste volt,
A szeme láng, de szíve holt.
S mégis, hol teste vízbe nyúl,
Zsibbasztó kéjek pokla dúl.
Vérajka tűzvággyal lehelt,
S pír fútta be a hókebelt.
Zöld szeme titkok tengere,
Csáb hangja szívvesztő zene.
S amint az úszó nyoszolyán
Ringott a bűvös hableány,
Lengette titkos bűvölet
Az aranysárga fürtöket.
S az aranysárga fürtökön
Csodálatos virágözön,
Melynek szédítő illata
Izzó tüdőmig elhata,
És agyvelőmbe felhatol,
Miként a csók, miként a bor,
Beljebbre von, rohanni készt,
Megejtve szívet és az észt.
Keresés
Még több vers -> Nevetve sírós, sírva nevetős Facebook:
www.facebook.com/Nevetve-s%C3%ADr%C3%B3s-s%C3%ADrva-nevet%C5%91s-513079348739267/
A
Á
B
B. Radó Lili: Esti dal
C
Cs
D
Donkó László Édesanyám
E
É
F
G
Gy
H
I, Í
K
L
M
N
O,Ó
Ö,Ő
P
Paszternák Éva: Ezüstfonál
Petőfi Sándor: A gólya
P.K.: Fekete rózsa
P.K.: Táncol az élet....
Pósa Lajos: Orgonavirág
R
Radnóti Miklós: Himnusz a békéről
Radnóti Miklós: Két karodban
Rajki Miklós: Látni
Reményik Sándor: Szivárvány
Reviczky Gyula: Virágok
S
Sz
Szabó Lőrinc: Idillek az Ipoly körül 42 Fehér liliomszál
T
Ty
V
Váci Mihály: Eső a homokra
W
Z
Zs