"Ez hát a vers, szavak gyújtotta láng"

Pásztor Béla: Rőzsehordók

2017.07.08 17:49
Pásztor Béla: Rőzsehordók
 
Mint rőzsehordó asszonyok,
Mennek az őszi fák,
(Szoknyájuk rongyos szélű dér)
A holt vidéken át.
 
Vállukon száraz gally csörög.
Mennek a hegyre fel.
Nyomukban róka-alkony lép
Vörös kölykeivel.
 
Mint kemence a hegytetőn,
Zubog az őszi nap,
Belevetik az asszonyok
Koldus batyuikat.
 
S azóta nézik: ég a nyár,
Hogy hamvad, sistereg!
Sovány varjakat forgatnak
Az őszi tűz felett.
 
Ujjukról álmos varjúháj
Csöpörög szerteszét...
S tüzük fölé tartja az éj
Didergő tenyerét.
 

 

Keresés

Még több vers -> Nevetve sírós, sírva nevetős  Facebook:

www.facebook.com/Nevetve-s%C3%ADr%C3%B3s-s%C3%ADrva-nevet%C5%91s-513079348739267/

 

A
 
 
Á
 
 
B
 

B. Radó Lili: Esti dal

 
C
 
Cs
 
 
D

Donkó László Édesanyám

 
E
 
É
 
F
 
G
 
Gy
 
 
H
 
 
 
I, Í
 
K
 
L
 
M
 
N
 
O,Ó
 
Ö,Ő
 
P

Paszternák Éva: Ezüstfonál

Petőfi Sándor: A gólya

P.K.: Fekete rózsa

P.K.: Táncol az élet....

Pósa Lajos: Orgonavirág

 
R

Radnóti Miklós: Himnusz a békéről

Radnóti Miklós: Két karodban

Rajki Miklós: Látni

Reményik Sándor: Szivárvány

Reviczky Gyula: Virágok

 
S
 
Sz

Szabó Lőrinc: Idillek az Ipoly körül 42 Fehér liliomszál

 
T
 
Ty
 
V

 

Váci Mihály: Eső a homokra

W
 
Z
 
Zs
 
 
 

 

© 2014 Minden jog fenntartva.

Készíts ingyenes honlapotWebnode