Várnai Zseni: Örök szerelmeim

Várnai Zseni: Örök szerelmeim

Mezők, kik smaragdszínben üdén és harmatosan
Kivirultok már napcsóktól üdvözülve,
Mezők, térségek, hegyek gyönge, pelyhedző zölddel
És ti, fák, ti élő barátok, kik duzzadt törzsetekből
Ezernyi ifjú ágat friss lombbal ékesítve
Lengettek a tavaszba, mint diadalmi zászlót,
Fogadjatok el engem, a hívőt és csodálót,
Ki hisz még bennetek és hisz még a tavaszban!

Folyók, kik messze futtok mélységes medretekben
Keletre, vagy nyugatra, amerre hív a tenger,
Folyók, kiken a nagy azúrég tükröződik
És felhők ringatóznak örökös szerelemmel,
Folyók, akikre vágyón ősfüzek borulnak
És suhognak szelíden, mikor a hold sugára
Ezüstre festi borzas agg fejük,
Vagy aranyra a nap utolsó rőt sugára:
Ó, folyók, vágyaim!

És szél, meleg lehelet, akárha csak egy isten
Forró ajka lehelné a hasadó göröngyre,
Fuvalom, szellő, szélvész, zúgó tavaszi orkán,
Mint hogyha más világok titkos öléből jönne,
Jó, ha szelíden csókdos, jó, ha ágakat tördel
S a rémület harangját kongatja meg a tájon,
Szelek, tavaszi földek és vadvizek, bolyongók,
Felétek hajt a lelkem, hozzátok visz az álmom:
Örök szerelmeim!

(1925.)

(Április 22-én ünnepeljük a Föld napját.)

https://www.facebook.com/513079348739267/photos/a.513088972071638/994998947213969/

#irodalom #vers #nevetvesírni #Földnapja #VárnaiZseni