"Ez hát a vers, szavak gyújtotta láng"

Zoé: Pókháló - könnyek

2017.05.13 17:47

Zoé: Pókháló- könnyek

Holdból csend-szavak szállnak

Varázs-igéi a nem múló varázsnak.

Éjjel körötted cikáznak,

őlelnek, sírnak, paroláznak,

súgnak, nevetnek, dalolásznak;

játszik Veled az álom-varázslat.

 

Nap szeme csillan, ébred a reggel,

fűből finom pára lebben,

útra kel a lég-végtelenben

viszi a varázs-szavakat

vissza Ezüst Anyához.

 

Öreg vaskapun pókháló-fátyol,

rozsdás vas-virágok között

szőttes a javából.

Hálóján ezernyi harmatcsepp

lebegve táncol.


Megannyi lelke egy-egy kis bogárnak,

kit csapdába ejtett e háló-varázslat,

s most lélek-táncukkal búcsúznak

egy hideg, őszi hajnalon

Hold Anyához visszatalálnak.

Csak könnyüket hagyják emléknek

kapumon.

 

Keresés

Még több vers -> Nevetve sírós, sírva nevetős  Facebook:

www.facebook.com/Nevetve-s%C3%ADr%C3%B3s-s%C3%ADrva-nevet%C5%91s-513079348739267/

 

A
 
 
Á
 
 
B
 

B. Radó Lili: Esti dal

 
C
 
Cs
 
 
D

Donkó László Édesanyám

 
E
 
É
 
F
 
G
 
Gy
 
 
H
 
 
 
I, Í
 
K
 
L
 
M
 
N
 
O,Ó
 
Ö,Ő
 
P

Paszternák Éva: Ezüstfonál

Petőfi Sándor: A gólya

P.K.: Fekete rózsa

P.K.: Táncol az élet....

Pósa Lajos: Orgonavirág

 
R

Radnóti Miklós: Himnusz a békéről

Radnóti Miklós: Két karodban

Rajki Miklós: Látni

Reményik Sándor: Szivárvány

Reviczky Gyula: Virágok

 
S
 
Sz

Szabó Lőrinc: Idillek az Ipoly körül 42 Fehér liliomszál

 
T
 
Ty
 
V

 

Váci Mihály: Eső a homokra

W
 
Z
 
Zs
 
 
 

 

© 2014 Minden jog fenntartva.

Készíts ingyenes honlapotWebnode